Petőfi Sándor «A farkasok dala»
A farkasok dala Süvölt a zivatar A felhős ég alatt, A tél iker fia, Eső és hó szakad. Kietlen pusztaság Ez, a mellyben lakunk; Nincs egy bokor se’, hol Meghúzhatnók magunk. Itt kívül a hideg, Az éhség ott belül, E kettős üldözőnk Kinoz kegyetlenül; S amott a harmadik: A töltött fegyverek. A fehér hóra le Piros vérünk csepeg. Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor…. De szabadok vagyunk! Petőfi Sándor (1823—1849) Волчья песня День, как волчиха, сер, И ветер воет зло, Льёт дождь, а вместе с тем И снегу намело. Пуста степная ширь: Вот наш унылый дом. … Читать далее →